Krakkó elvarázsolt galambjai

Nincs abban semmi meglepő, hogy Krakkó főterén rengeteg a galamb, hiszen általában így van ez a szép városok szép tereivel. Meg a nem olyan szép városok nem olyan szép tereivel is.:) És, bár én magam különösebb rajongást nem érzek irántuk, de tény, hogy galambok voltak, vannak és valószínűleg mindig is lesznek a Ryneken. Mindezek után az sem meglepő, hogy legenda is szól a galambokról, hiszen a lengyelek számtalan legendát őriznek a városról.

Rynek Główny, 1958
foto: FORTEPAN / Lencse Zoltán adományozó

III. Boleszláv, más néven Ferdeszájú Boleszláv halálát követően 1138-ban, végrendeletének megfelelően Lengyelországban létrejött a szeniorátus intézménye és az ország felosztottsága fiai között. Ez eddig történelem, most jön a mese.:)

IV. Henrik 
kép: wikipedia

Az ország széttagoltsága generációkon át öröklődött fiúról fiúra, majd egy nap IV. Henrik krakkói herceg, más néven Törvényes Henrik fejébe vette, hogy egyesíti a korábban több részre szabdalt lengyel földeket. Terve megvalósításához a pápa jóváhagyására volt szüksége, amiért Rómába kellett utaznia, pénze azonban nem volt, a kincstár kiürült és sem a helyi nemesek, sem a többi herceg nem támogatta elképzeléseit. Henrik végső elkeseredésében egy, a város határában élő boszorkányhoz fordult segítségért. A boszorkány beleegyezett, hogy támogatja a herceget küldetése teljesítésében, ám kikötése az volt, hogy lovagjait hátrahagyva egyedül kell utaznia s míg haza nem érkezik, azokat galambokká változtatja. Henrik, más választása nem lévén, elfogadta a feltételekhez kötött segítséget. Másnap a lovagok összegyűltek a Főtéren, ahol a boszorkány egy határozott mozdulat kíséretében elmondta varázsigéjét, s a lovagok egyszerre madarakká változtak. A galambok hangos rikácsolás és csapkodás közepette felszálltak a Mária-templom tetejére, ahonnan apró kövek hulltak a főtérre, amik aztán földet érve ragyogó arannyá változtak. A herceg összegyűjtötte az aranyat és elindult Rómába. Az út során azonban elköltötte minden pénzét mielőtt még Olaszországba ért volna, végül szegényen és szégyenben tért vissza Krakkóba, az elvarázsolt lovagok pedig galambok maradtak. Könyörögni akart a boszorkánynak, hogy változtassa vissza a lovagokat, de azt nem találta sehol, s próbálkozásai, hogy a varázslatot megtörje, mind kudarcot vallottak.

Úgy tartják, hogy a madarak mai napig várják, hogy felszabaduljanak az átok alól. Így már tudjuk, hogy a gyerekek, akik a krakkói főtéren kergetőznek, nem csak egyszerű galambokkal, hanem elvarázsolt lovagokkal játszanak. És bár ezen madarak jelenléte máig igen megosztó, gyermekibb pillanatainkban kicsit el is hihetjük, hogy a legenda igaz, s talán kicsit más szemmel nézünk rájuk…

(Egyébként nagyon érdekes, hogy a „galamb” szavunk közös eredetet mutat a lengyel „gołąb” szóval, amelyre kiejtésében is nagyon hasonlít.)

Rynek Główny, 1977
foto: FORTEPAN / Kováts Lajos adományozó

Zsille Gábor: Krakkói galambok  
„boldog az igazi magyar nem lehet soha”
(Bohdan Zadura) 

A galambokról, Gábor, róluk még
írnod kell, hányadik éve, hogy itt vagy,
és sehol egy galambos vers, sehol
a kurrogó tolongás, a fémszürke
tenger, a szárnysuhogás sehol. Ne hidd,
hogy ilyesmit megtehetsz. A galambok
elvarázsolt lengyel vitézek, ezért,
hogy gúnyájuk kopott, a párkányon
őrszemként ülnek, tenyerünkből etetnünk
ezért szép őket. Fejünkre is csak
azért szállnak, hogy védelmezzenek.
Te magyar vagy, ezen csak fintorogsz.
Menj a Galamb utcába, tócsák közt
kerülgetni őket. Vagy álldogálj
a bódék között a piactéren,
élvezd, hogy a tetőről arcodra
seprik a havat, meglegyintik vállad,
a hajad, élvezd, hogy vannak, hogy vagy,
neked nem lehet könnyű, te magyar vagy,
száll rád a porhó, írj erről verset, írd:

Üdvözöllek Krakkóban, Európa egyik legmenőbb városában!

Óvárosa talán nem óriási, de tele van olyan látnivalókkal, amelyekért érdemes napokat, heteket eltölteni benne. A Kazimierz negyed nyugodt hangulata, a Visztula folyó csendje, a Rynek Główny hatalmas tere és a Mária-templom csodálatos díszlete mind vonnza a turistákat és minden bizonnyal téged is levesz a lábadról.

A lengyel konyha és a helyiek vendégszeretete pedig megteszi a maradékot, hogy itt mindenki otthon érezze magát. A legenda szerint pedig még a város szellemei is szívesen kalandoznak az utcákon, így talán találkozol velük te is…

Pomorska utca – Múzeum

A Pomorska utca 2. szám alatt található épület tragikus múltját ismerhetik meg az ide látogatók, egy nem túl nagy, ugyanakkor felkavaró kiállítás keretein belül.Maga az épület 1931 -1936-ból származik, amelyet a Nyugati Határvidék Védelmi Szövetsége épített és a...

Jan Matejko ház

Jan Matejko nemcsak tehetséges festő, és a lengyel művészek több generációjának oktatója volt, hanem lelkes és szenvedélyes gyűjtő is. Életének és munkásságának állít emléket, az egykori szülő- és lakóházában berendezett múzeum.Az ulica Floriańska 41. szám alatt...

A Collegium Maius és a Jagelló Egyetem Múzeuma

A Collegium Maius a Jagelló Egyetem és egyben Lengyelország legrégebbi egyetemi épülete, csodálatos példája a gótikus építészetnek. Az 1364-ben épült egyetemi házat a Főtértől néhány lépésnyire, az ulica św. Anny és ulica Jagiellońska sarkán találjuk.A Collegium...

Auschwitz-Birkenau Emlékhely és Múzeum

A náci Németország legnagyobb koncentrációs táboraként működő Auschwitz-Birkenau komplexumot  a II. világháború alatt, 1940-ben hozták létre, a németek által megszállt dél-lengyelországi Oświęcim városának közelében, Krakkótól mintegy 70 kilométerre. Működése...

Hipolit ház Múzeum

A Hipolit ház meglátogatása egy újabb érdekes időutazás a múltba. A Mária-templom szomszédságában álló épület arról a kereskedő családról kapta a nevét, amelyik tulajdonosa volt a XVII. század első felében. A ház maga jóval korábbi, a XIV. században épült, később...

Rynek Underground – Múzeum a föld alatt

A Főtéren sétálgatva az ember nem is gondolná, hogy alig 4 méterrel a talpa alatt egy egészen más világ rejtőzik. A Rynek Underground egy egyedülálló múzeum, amely több mintegy 4000 négyzetméteren mutatja be Krakkó múltját az érdeklődőknek. 2005-ben a krakkói...

Hölgy hermelinnel

A Hölgy hermelinnel Leonardo da Vinci egyik leghíresebb festménye, amit te is megcsodálhatsz, ha Krakkóban jársz.A kép sorsát egészen a XVIII. száazd legvégéig homály fedi. Legelőször 1800-ban bukkant fel, amikor Adam Jerzy Czartoryski a családi gyűjtemény...

Sas Patikamúzeum

Tadeusz Pankiewicz alázatos és szerény alakja viszonylag ismeretlen a külföldiek, így a magyarok előtt is, pedig szerepe meghatározó a krakkói gettó történetében.Édesapja Józef Pankiewicz, két évvel fia születése után 1910-ben alapította gyógyszertárát Podgórzeban a...

Oskar Schindler gyára

Oskar Schindler neve bizonyára sokaknak ismerősen cseng az 1993-ban forgatott, Schindler listája című filmből. Spielberg dokumentarista stílusú alkotása a szudétanémet gyáros és üzletember igaz történetét meséli el, aki a második világháború alatt mintegy 1200 zsidót...