1919 és 1939 között a Függetlenség napját (Święto Niepodległości), katonai megemlékezések keretében ünnepelték, hivatalos ünneppé, csak 1937. április 23-án nyilvánították. Később, a német megszállás alatt 1939-1945 között a lengyel nemzeti ünnepek megünneplése lehetetlen volt, ennek ellenére a lengyelek igyekeztek megtartani emlékezetükben a függetlenség napját. November 11-én a falakon, kerítéseken, járdán, feliratok, plakátok, szórólapok jelentek meg olyan feliratokkal, hogy "Lengyelország él", "Lengyelország nyer", "Lengyelország harcol", "Lengyelország még nem pusztult el", "11.XI.1918", a műemlékeket pedig sok helyen piros és fehér virágokkal díszítették fel. 1945-ben megalkották a július 22-i Újjászületés napját, ezzel a Függetlenség napja a sztálini időkre megszűnt. Azokban az időkben a függetlenség napi illegális megemlékezéseket a hatóságok szétverték, a résztvevőket pedig letartóztatták. 1989. február 15-én nyilvánította hivatalosan újra nemzeti ünnepé a parlament november 11-ét.
Függetlenség napja - November 11.
1919 és 1939 között a Függetlenség napját (Święto Niepodległości), katonai megemlékezések keretében ünnepelték, hivatalos ünneppé, csak 1937. április 23-án nyilvánították. Később, a német megszállás alatt 1939-1945 között a lengyel nemzeti ünnepek megünneplése lehetetlen volt, ennek ellenére a lengyelek igyekeztek megtartani emlékezetükben a függetlenség napját. November 11-én a falakon, kerítéseken, járdán, feliratok, plakátok, szórólapok jelentek meg olyan feliratokkal, hogy "Lengyelország él", "Lengyelország nyer", "Lengyelország harcol", "Lengyelország még nem pusztult el", "11.XI.1918", a műemlékeket pedig sok helyen piros és fehér virágokkal díszítették fel. 1945-ben megalkották a július 22-i Újjászületés napját, ezzel a Függetlenség napja a sztálini időkre megszűnt. Azokban az időkben a függetlenség napi illegális megemlékezéseket a hatóságok szétverték, a résztvevőket pedig letartóztatták. 1989. február 15-én nyilvánította hivatalosan újra nemzeti ünnepé a parlament november 11-ét.
Krakkó, a mágikus város
Krakkó egy rendkívül sokszínű, érdekes és barátságos város. Európa egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, évente több mint tízmillió ember keresi fel és szerez felejthetetlen élményeket. Népszerűsége nem véletlen, hiszen számtalan felfedezni való műemlék és épület, érdekes múzeumok, hangulatos utcák, a lengyel gasztronómia, az emberek kedvessége, legendák és misztikus történetek várják az ide látogatókat.
Óvárosa szinte talpalatnyi, gyalogszerrel könnyen bejárható, mégis annyi látnivalóval szolgál, hogy órákat, napokat, sőt akár heteket lehet benne céllal vagy céltalanul bolyongani. Kazimierz különleges hangulata, a Visztula nyugalma, a Rynek Główny impozáns hatalmassága, a Mária-templom pompája, a pierogi íze, a lengyelek vendégszeretete mind olyan különleges atmoszférát teremt, aminek lehetetlen ellenállni.
Látnivalók
Címkék
Felfedező
-
A náci Németország legnagyobb koncentrációs táboraként működő Auschwitz-Birkenau komplexumot a II. világháború alatt, 1940-ben hozták lét...
-
Oskar Schindler neve bizonyára sokaknak ismerősen cseng az 1993-ban forgatott, Schindler listája című filmből. Spielberg dokumentarista stí...
-
A Wawel lenyűgöző épületei, a Királyi palota, a Székesegyház és a körülöttük elterülő parkok kihagyhatatlan célpontjai a krakkói utazásnak....
-
Kazimierz Krakkó különleges hangulatú negyede az óvárostól délre, ahol évszázadokon át keveredett a zsidó és keresztény kultúra és amelynek...