Kosciuszko-domb

Krakkó Zwierzyniec kerületében található Kosciuszko-domb egyike annak a négy, emberek alkotta halomnak, amelyeket ma is láthatunk a városban. Nem csak a hely maga, hanem története is érdekes, ezért érdemes egy kicsit olvasni róla.


Andrzej Tadeusz Bonawentura Kościuszko neve sokak számára ismerősen csenghet, hiszen Kosciuszko Tádét a magyar történelemkönyvek is megemlítik, Budapest I. kerületében pedig utcát is elneveztek róla. A történelem oly különleges alakja ő, akit nem csak a lengyelek, hanem számos nemzet hősként tisztel és neve a világon mindenhol összekapcsolódott a szuverenitás eszméjével. Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke "a szabadság legtisztább fiának" tartotta, akivel valaha találkozott.

A lengyelek nemzeti hőse 1746-ban született szerény nemesi családba, kezdetben a piaristáknál tanult, de később a család anyagi nehézségei miatt a katonai pályát választotta. Varsóban járt katonai akadémiára ahol egy speciális kurzuson is részt vett, amelyet a kiemelkedő műszaki eredményeket felmutató hallgatóknak szerveztek. Az akadémiát végül kapitányi ranggal fejezte be. 1769-ben királyi ösztöndíjjal Párizsba került, művészetet és építészetet tanult, ám a Franciaországban töltött évek nagy hatással voltak rá és érdeklődése újra a katonai pálya felé fordult. Öt év után rövid időre visszatért Lengyelországba, de terve, hogy csatlakozzon a lengyel hadsereghez, nem valósult meg, így először Drezdába, majd újra Párizsba ment. Ekkor ismerkedett meg az amerikai függetlenségi háború eszméjével és 1776 nyarán Amerikába utazott, hogy a szabadság elvét követve részt vegyen a háborúban. Mérnöki szaktudását kiválóan kamatoztatta az erődítmények védelmében és kimagasló szerepe volt a Saratoga mellett lezajlott sorsdöntő csatában. Hírneve egész Amerikát bejárta, dandártábornoki címmel tüntették ki és hűséges szolgáltaiért cserébe az amerikai állampolgárságot is megkapta. 

Tadeusz Kościuszko

1784-ben tért vissza hazájába és aktív politikai tevékenységbe kezdett. Azokban az években, Lengyelország első felosztását követően (1772) az oroszoktól való függés volt meghatározó,  de a cári nyomás enyhülésének éveiben Kościuszko befolyása a politikai életben egyre nagyobb lett. Javaslatainak köszönhetően a hadsereg létszámát a nagy szejm 100 ezer főre növelte és 1789-ben vezérőrnaggyá nevezték ki. A reformerek törekvéseinek végül II. Katalin cárnő vetett véget, aki az orosz hadsereggel bevonult Lengyelországba. Mint sok más politikai aktivista, Kościuszko is elhagyta az országot, először Lipcsébe, majd Párizsba vonult száműzetésbe, ahol a szabadságért folytatott küzdelmének tiszteletére megkapta a francia állampolgárságot. 1793-ban megtörtént Lengyelország második felosztása, területe mintegy 200 ezer négyzetkilométer, lakossága alig több mint 4 millió maradt, gazdasága és társadalma tönkrement. Az országban összeesküvés szerveződött és egy esetleges felkelés tervét Kościuszko még Lipcsében elkezdte kidolgozni. Várva a lázadás megindításának megfelelő időpontját, visszatért Krakkóba és végül 1794 március 24-én a város főterén tett esküt, hogy megvédi hazáját, a felkelést sikerre viszi és a nép visszakapja szabadságát. A lengyelek hősies és emberfeletti küzdelmének ellenére a felkelést elfojtották, Kościuszko pedig orosz fogságba esett. Ezzel együtt megtörtént az ország harmadik felosztása is, aminek következtében a következő 123 évre Lengyelország gyakorlatilag eltűnt a térképről. Kościuszko majd két év után, II. Katalin halálát követően szabadult a szentpétervári fogságból. Egy ideig Amerikában élt, barátságot kötött Thomas Jeffersonnal, akivel később egészen élete végéig levelezést folytatott, miután visszatért Európába. Életének utolsó éveit Svájcban töltötte, ott hunyt el 1817-ben. Testének földi maradványait egy évvel később vitték Krakkóba és helyezték a Wawelban örök nyugalomra.

Kościuszko eskütétele Krakkó főterén

A Kosciuszko-domb 1851-ben

Halála után Kościuszko kultusza egyre csak erősödött, a krakkóiak követelték, hogy a hős tiszteletére valamiféle emlékművet állítsanak. 1820 júliusában a szenátus jóvá hagyta, hogy a városban akkor már álló őskori dombok (Krakus és Wanda) mintájára sírhalmot emeljenek. A munkálatok megkezdését hatalmas ünnepség kísérte, amelyre nem csak Lengyelországból, hanem szerte a világból érkeztek Krakkóba az emberek, államférfiak, egyházi és világi méltóságok, veteránok. A pénzügyi és technikai nehézségek ellenére a 34 méter magas, 8 és fél méter átmérőjű domb végül három év alatt épült fel. Az emberek az ország minden szegletéből talicskázták össze a talajt, és több olyan amerikai és lengyel harctérről is hoztak földet, ahol korábban Kościuszko harcolt. A tetején található sziklatömböt a Tátrából hozták és az egykori hadvezér nevét vésték bele. 

A XIX. század közepén az osztrák megszállók stratégiai kilátópontnak használták a dombot és köré erődítményt építettek. A második világháború idején a nácik, mint minden lengyel szimbólumot, a dombot is meg akarták semmisíteni, ám ez végül szerencsére nem történt meg. Bár az erőd délnyugati része elpusztult, a megmaradt épületrészeket a következő évtizedekben helyreállították.

A kilencvenes évek végén egy óriási felhőszakadás következtében a domb súlyosan károsodott, a rekonstrukciós munkálatok óriási pénzösszegeket emésztettek fel, de a felújítását elvégezték és a dombot modern vízelvezető rendszerrel látták el, amely 2002-ben vált újra látogathatóvá. 

A domb oldalán végigfutó szerpentinen lehet feljutni a csúcsra, ahonnan Krakkó gyönyörű panorámája tárul elénk és a csúcson üldögélve úgy érezhetjük magunkat, mintha a nyugalom szigetén lennénk. Az erődítményben Kościuszko életét bemutató kiállítás és egy kávéház is üzemel, valamint itt található az egyik lengyel rádiócsatorna székhelye is. A dombra váltott belépőjeggyel a kiállítás is megtekinthető.




fotók: Séta Krakkóban

fotó: Wizzard (Wikimedia Commons)


A Kościuszko-domb egy kiadós sétával vagy tömegközlekedéssel is megközelíthető, a Waweltől indulva a 18-as villamossal, majd a 101-es busszal mintegy fél óra alatt a Kościuszko-dombnál lehetünk. Az 1-es, 2-es és 6-os villamosokkal, valamint néhány busszal (109, 209, 229, 239, 249, 259, 269, 409) szintén eljuthatunk a dombhoz, a Salwator megállónál leszállva mintegy 20 perces gyaloglással a hegyre.

Az útvonaltervező itt található. Autóval közvetlenül a domb alatt található parkolóban tudunk megállni.

INFO

Kopiec Kościuszki
cím: al. Waszyngtona 1, 30-204 Kraków
web: www.kopieckosciuszki.pl

Nyitva tartás:
Minden nap: 9.00-tól napnyugtáig

Belépőjegyek:
Normál jegy: 12 złoty
Kedvezményes: 10 złoty
Családi: 30 złoty
A belépőjeggyel a domb és a kiállítás is megtekinthető.
Február 4-én, március 24-én és október 15-én a belépés ingyenes.