A waweli sárkány

A Wawel-domb alján található barlang a legenda szerint évszázadokkal ezelőtt egy gyíkszerű, vérengző sárkány lakhelyéül szolgált. 

Ez a különösen csúnya állat rettegésben tartotta a környék falvait és lakosságát, tizedelte a szarvasmarha és juh állományt, de nem csak az állatok, hanem a szűz lányok életére is tört. Mikor a környék hajadon lányai már mind meghaltak és Krak fejedelem gyermeke marad az egyetlen szűz a vidéken, a herceg megelégelte a sárkány pusztításait, ezért lánya kezét és fele királyságát ajánlotta annak, aki megöli a fenevadat. 

A próbálkozások során derék férfiak estek áldozatul, akiket a felbőszült, tűzet okádó állat megégetett. De feltűnt a színen egy találékony cipészlegény, Skuba, akinek ugyan nem volt lova, kardja és páncélja - mert tudta hogy harcolnia esélytelen - de egy remek tervet eszelt ki a vadállat megölésére. Egy különleges étellel szolgált a sárkánynak - egy halott birka hasát kitömte kátránnyal és kénnel, majd a barlang bejáratához tette. A sárkány mohón felfalta az állatot majd gyomrában a kén meggyulladt, s hogy a tűzet csillapítsa a Visztulához rohant és inni kezdett, de végül annyit ivott, hogy mint egy léggömb, felrobbant.

A barlang felett magasodó dombon építette fel végül Krak herceg palotáját és alapította meg a waweli települést.

Mint legenda, természeténél fogva többféle változatban kering ma is a lengyelek körében. De annyi bizonyos, hogy a waweli sárkány története mai napig áthatja a várost és Krakkó egyik jelképévé vált.

A barlangról itt olvashatsz még röviden.

foto: Diether (Wikimedia Commons)