A XIII. században bekövetkező tatárjárást követően egyértelművé vált, hogy Krakkó várósának komoly védelmi rendszerre van szüksége, ezért 1298-ban majd' kétszáz évig tartó, a várost körülvevő két mérföld hosszú városfal építésébe kezdtek. Kezdetben az erődítményt fából építették, majd a védelmi rendszer megerősítésének és kiterjesztésének későbbi szakaszában a fát a kő és a tégla váltotta fel. A stratégiailag fontos helyeken, bejárati kapukkal rendelkező hatalmas tornyokat építettek. A XIV. század elejére Krakkó egész városát monumentális kőfal védte, amelyet Nagy Kázmér uralkodása idején terjesztettek ki a Wawel-dombra is, amellyel a védelmi rendszer teljessé vált. A 47 toronnyal és 8 felvonóhidas kapuval rendelkező, két és fél méter vastag falat egy nyolc méter mély vizesárok vette körül. A tornyok kifejezetten katonai célt nem szolgáltak, azokat a város kézműves céhei használták és tartották fenn, amely céhekről neveiket is kapták. A város védelme érdekében, a falon belülre jutni csak a kapukon keresztül lehetett, amiket éjszakára bezártak, miután a kereskedők visszatértek falvaikba.
A város északi részén, annak főbejáratának tekintett Szent Flórián-kapu a Wawelhez vezető legtöbb királyi felvonulás és koronázási útvonal kiindulópontja volt. Hosszú híd kötötte össze a vizesárok túloldalán álló Barbakánnal, amely a XV. század végén épült és jelentős védelmi funkciókat látott el.
A kőből épült Szent Flórián-kapu az egyetlen, amely régi formájában fennmaradt és mára a város egyik szimbólumává vált. Gótikus tornya 33,5 méter magas, amelyet már a Mária-templom végéből induló ulica Floriańska elejéről megpillanthatunk. Nevét a város védőszentjéről, Szent Flóriánról kapta.
1882-ben a kapu északi oldalán egy kőből faragott sast helyeztek el, amelyet Jan Matejko festőművész tervei alapján Zygmunt Langman festőművész faragott. A kapu boltívében található egy Miasszonyunk oltár, az első emeleten pedig egy kápolna. Érdemes megemlíteni, hogy a huszadik század elején, a kapu alatt villamosvonal haladt át, ami miatt az utca ezen részét néhány centivel lejjebb kellett vinni, hogy a villamos elférjen az alacsony kapu alatt.
fotó: Narodowe Archiwum Cyfrowe
A stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű Szent Flórián-kapunál 1498-1499-ben véderőművet építettek. A ma is álló, gótikus stílusú Barbakán Európa egyik legjobb állapotban megmaradt, ilyen jellegű katonai létesítménye. A kör alakú, belső oldalán 24,4 méter átmérőjű, több mint három méter vastag falú, hét toronnyal rendelkező építmény elsősorban abból a célból készült, hogy a Szent Flórián-kaput, a város bejáratát megvédje. Nagyszerűen töltötte be szerepét, Krakkót két alkalommal is megvédte a súlyos veszélytől.
A XVII. században a falak már nem voltak elegendőek egy modern hadsereg által véghez vitt támadás kivédéséhez, amit a tragikusan végződő svéd invázió be is bizonyított. A XVIII. század végén a romos falakat és tornyokat a szegények és a hajléktalanok lakták, az azt körülvevő vizesárok pedig szennyvízzel és hulladékkal telt meg, amely egészségügyi problémákat jelentett a város számára. 1807-ben úgy döntöttek úgy, hogy a falakat lerombolják, az árkot pedig földdel töltik fel. Mintegy tíz esztendővel később itt alakították ki a ma is létező Planty Parkot. Feliks Radwański építész áldozatos küzdelmének köszönhetően a Szent-Flórián kapu szerencsére nem esett áldozatul a rombolásnak, és három szomszédos bástyával - a Szabók (Baszta Pasamoników), az Asztalosok (Baszta Stolarska) és az Ácsok tornya (Baszta Ciesielska) - és a köztük lévő városfallal együtt fennmaradt. A tövében napjainkban szabadtéri festészeti galériák kínálják színes képeiket.
Az említetteken kívül, a legrégebbi kapu a Brama Rzeźnicza (Hentesek kapuja) maradványai ma is láthatók az óváros keleti oldalán, az ulica Na Gródkun, a Dominikánus Nővérek Kolostoránál. Az egykori kapu az 1632-ben épült kolostor falainak részévé vált.
A Barbakán ma népszerű turisztikai látványosság, a Krakkói Történelmi Múzeum részét képezi, szabadtéri kiállításoknak és koncerteknek is helyet ad. A Szent-Flórián-kapuval és a megmaradt városfallal együtt látogatható.
INFO Brama Floriańska, Barbakan cím: ul. Basztowa, 30-547 Kraków
Belépőjegyek: Január - Június és Szeptember - December hónapok közötti időszakban Normál: 9 PLN Kedvezményes (diák): 7 PLN
Csoportos: 7 PLN/fő (diákcsoportok számára 6 PLN/fő) Családi (4 fő): 18 PLN (2 felnőtt és 2 gyermek 16 éves korig vagy 1 felnőtt és 3 gyerek 16 éves korig)
Angol nyelvű idegenvezetés csoportok számára: 120 PLN + a belépőjegyek
A jegyek megvásárolhatóak még a Látogatói Szolgáltató Központban a Főtéren a Posztócsarnok földszintjén is, valamint online itt.
(Utolsó frissítés: 2019. október 28.)
Hirdetés
Krakkó, a mágikus város
Krakkó egy rendkívül sokszínű, érdekes és barátságos város. Európa egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, évente több mint tízmillió ember keresi fel és szerez felejthetetlen élményeket. Népszerűsége nem véletlen, hiszen számtalan felfedezni való műemlék és épület, érdekes múzeumok, hangulatos utcák, a lengyel gasztronómia, az emberek kedvessége, legendák és misztikus történetek várják az ide látogatókat.
Óvárosa szinte talpalatnyi, gyalogszerrel könnyen bejárható, mégis annyi látnivalóval szolgál, hogy órákat, napokat, sőt akár heteket lehet benne céllal vagy céltalanul bolyongani. Kazimierz különleges hangulata, a Visztula nyugalma, a Rynek Główny impozáns hatalmassága, a Mária-templom pompája, a pierogi íze, a lengyelek vendégszeretete mind olyan különleges atmoszférát teremt, aminek lehetetlen ellenállni.