A XIII. században bekövetkező tatárjárást követően egyértelművé vált, hogy Krakkó várósának komoly védelmi rendszerre van szüksége, ezért 1298-ban majd' kétszáz évig tartó, a várost körülvevő két mérföld hosszú városfal építésébe kezdtek. Kezdetben az erődítményt fából építették, majd a védelmi rendszer megerősítésének és kiterjesztésének későbbi szakaszában a fát a kő és a tégla váltotta fel. A stratégiailag fontos helyeken, bejárati kapukkal rendelkező hatalmas tornyokat építettek. A XIV. század elejére Krakkó egész városát monumentális kőfal védte, amelyet Nagy Kázmér uralkodása idején terjesztettek ki a Wawel-dombra is, amellyel a védelmi rendszer teljessé vált.  A 47 toronnyal és 8 felvonóhidas kapuval rendelkező, két és fél méter vastag falat egy nyolc méter mély vizesárok vette körül. A tornyok kifejezetten katonai célt nem szolgáltak, azokat a város kézműves céhei használták és tartották fenn, amely céhekről neveiket is kapták. A város védelme érdekében, a falon belülre jutni csak a kapukon keresztül lehetett, amiket éjszakára bezártak, miután a kereskedők visszatértek falvaikba.

A város északi részén, annak főbejáratának tekintett Szent Flórián-kapu a Wawelhez vezető legtöbb királyi felvonulás és koronázási útvonal kiindulópontja volt. Hosszú híd kötötte össze a vizesárok túloldalán álló Barbakánnal, amely a XV. század végén épült és jelentős védelmi funkciókat látott el. 

A kőből épült Szent Flórián-kapu az egyetlen, amely régi formájában fennmaradt és mára a város egyik szimbólumává vált. Gótikus tornya 33,5 méter magas, amelyet már a Mária-templom végéből induló ulica Floriańska elejéről megpillanthatunk. Nevét a város védőszentjéről, Szent Flóriánról kapta. 

1882-ben a kapu északi oldalán egy kőből faragott sast helyeztek el, amelyet Jan Matejko festőművész tervei alapján Zygmunt Langman festőművész faragott. A kapu boltívében található egy Miasszonyunk oltár, az első emeleten pedig egy kápolna. Érdemes megemlíteni, hogy a huszadik század elején, a kapu alatt villamosvonal haladt át, ami miatt az utca ezen részét néhány centivel lejjebb kellett vinni, hogy a villamos elférjen az alacsony kapu alatt.

A stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű Szent Flórián-kapunál 1498-1499-ben véderőművet építettek. A ma is álló, gótikus stílusú Barbakán Európa egyik legjobb állapotban megmaradt, ilyen jellegű katonai létesítménye. A kör alakú, belső oldalán 24,4 méter átmérőjű, több mint három méter vastag falú, hét toronnyal rendelkező építmény elsősorban abból a célból készült, hogy a Szent Flórián-kaput, a város bejáratát megvédje. Nagyszerűen töltötte be szerepét, Krakkót két alkalommal is megvédte a súlyos veszélytől.

A XVII. században a falak már nem voltak elegendőek egy modern hadsereg által véghez vitt támadás kivédéséhez, amit a tragikusan végződő svéd invázió be is bizonyított. A XVIII. század végén a romos falakat és tornyokat a szegények és a hajléktalanok lakták, az azt körülvevő vizesárok pedig szennyvízzel és hulladékkal telt meg, amely egészségügyi problémákat jelentett a város számára. 1807-ben úgy döntöttek úgy, hogy a falakat lerombolják, az árkot pedig földdel töltik fel. Mintegy tíz esztendővel később itt alakították ki a ma is létező Planty Parkot. Feliks Radwański építész áldozatos küzdelmének köszönhetően a Szent-Flórián kapu szerencsére nem esett áldozatul a rombolásnak, és három szomszédos bástyával - a Szabók (Baszta Pasamoników), az Asztalosok (Baszta Stolarska) és az Ácsok tornya (Baszta Ciesielska) - és a köztük lévő városfallal együtt fennmaradt. A tövében napjainkban szabadtéri festészeti galériák kínálják színes képeiket.

Az említetteken kívül, a legrégebbi kapu a Brama Rzeźnicza (Hentesek kapuja) maradványai ma is láthatók az óváros keleti oldalán, az ulica Na Gródkun, a Dominikánus Nővérek Kolostoránál. Az egykori kapu az 1632-ben épült kolostor falainak részévé vált.

A Barbakán ma népszerű turisztikai látványosság, a Krakkói Történelmi Múzeum részét képezi, szabadtéri kiállításoknak és koncerteknek is helyet ad. A Szent-Flórián-kapuval és a megmaradt városfallal együtt látogatható.

INFO

Brama Floriańska, Barbakan
cím: ul. Basztowa, 30-547 Kraków

web: www.mhk.pl/branches/barbican

Nyitva tartás:
Nyáron (Április - Október)
Minden nap: 10.30 - 18.00

A hónap minden második hétfőjén ZÁRVA!

Télen (November - Március)

Belépőjegyek:
Január - Június és Szeptember - December hónapok közötti időszakban
Normál: 8 PLN
Kedvezményes (diák): 6 PLN

Csoportos: 6 PLN6 fő (diákok számára 5 PLN6fő)
Családi (4 fő): 16 PLN (2 felnőtt és 2 gyermek 16 éves korig vagy 1 felnőtt és 3 gyerek 16 éves korig) 

A jegyek megvásárolhatóak a Krakkói Történeti Múzeum Látogatóközpontjában (Posztócsarnok, Főtér) vagy online.