A krakkói betlehemek

Krakkó egyik legérdekesebb és talán legszínesebb hagyománya a karácsonyi bölcső készítése, amit lengyelül "szopki krakowskie"-nak neveznek. A krakkói betlehemek Európa szerte híresek, azonban jelentősen eltérnek a megszokott karácsonyi jászlaktól, amelyek hagyományosan a kis Jézust, Máriát, Józsefet és a pásztorokat ábrázolják. 

A krakkói betlehemek a város legszebb történelmi építményeire utalnak, mint a Wawel, a Zsigmond-kápolna kupolája, a Mária-templom, a Posztócsarnok, és az óváros házai. A gazdagon díszített tornyok, árkádok, kupolák a gótikus, reneszánsz és barokk építészet elemeit viselik magukon. A több szintes építményeken a kis Jézus mellett pedig Krakkó szimbólumait, valamint híres művészek és történelmi személyek figuráit is felfedezhetjük. A betlehemek elkészítése több hónapot vagy akár egy évet is igénybe vehet, méretétől függően. A készítőknek az új motívumok és formák kitalálásán túl sokszor a megfelelő kellékek beszerzése is kihívást jelent, mert az alkotásokat díszítő színes, fényes papírok, a csokoládék csomagolásának megváltozásával részben eltűntek a boltok polcairól. A hatalmas, akár két méter magas, valamint a miniatűr, néhány centiméteres, legtöbbször kartonból vagy farostlemezből készült építmények nagy pontossággal és precizitással készülnek, amelyek igazi művészeti alkotásnak tekinthetők.



A krakkói bölcsőépítés története a XIX. századra nyúlik vissza. Kezdetben kézművesek, főleg ácsok készítették őket, leginkább a téli hónapokban, hogy az építési szezonon kívül elfoglalják magukat és némi bevételre tegyenek szert. Később a kisebb, eladásra készített darabok mellett nagyobbakat is építettek figurákkal és bábokkal, amelyekkel házról-házra jártak és történeteket, énekeket, verseket szőttek köré, amivel a családokat és gyerekeket szórakoztatták. Idővel két fajta betlehem született: a kisebbeket, a karácsonyfa alá helyezték, a nagyobb, több méteres, tornyokkal ellátott makettekkel pedig a játékokat játszották.

Az első világháborút követően a hagyomány némileg megfakult, aminek oka az volt, hogy sok tehetséges betlehemépítő elhunyt, vagy elment Krakkóból. Az amatőrök által készített alkotásokat főként értékesítésre szánták, minőségük sok kívánnivalót hagyott maga után.



A karácsonyi hagyomány megőrzése érdekében 1937-ben megrendezték az első versenyt, amelyre a következő évben is sor került. A második világháború alatt, a nácik megtiltották a bölcsők készítését, de 1945 decemberében már megrendezték a harmadik Krakkói Betlehemek Versenyét. Azóta minden év, december első csütörtökén Krakkó főterén az Adam Mickiewicz emlékmű körül gyűlnek össze a verseny résztvevői, hogy bemutassák alkotásaikat. Az esemény óriási népszerűségnek örvend, turisták és krakkóiak ezrei gyűlnek össze, hogy megcsodálják a lelkes alkotók betlehemeit. A versenyre benyújtott pályázatok száma évek óta 120-160 között mozog, az alkotók között pedig az egészen kicsi gyermekektől, idős - 80-90 éves - embereket is találunk.  Számos krakkói betlehemkészítő dinasztia pedig generációk óta, évről-évre elkészíti a maga művét.

A verseny nyitva áll minden érdeklődő számára, lakóhelytől, életkortól és nemtől függetlenül. Minden résztvevő legfeljebb három betlehemet bocsáthat a versenyre, amelyen három kategóriában zsűrizik a benyújtott alkotásokat.

A bemutatót követően a Krakkói Történeti Múzeum igazgatója - egyben a zsűri elnöke - és a zsűri tagjai: néprajzkutatók, művészettörténészek, képzőművészek, valamint a Történeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum munkatársai összeülnek és meghozzák döntésüket.  Ezt követően, vasárnap a Krzysztofory Palotában kihirdetik a verseny eredményét és délután megnyitják a pályaművekből rendezett kiállítást a Történeti Múzeumban. Néhány éve az alkotásokat a versenyt követően a városban sétálva is felfedezhetjük, az utcákon, tereken elhelyezett vitrinekben, valamint az üzletek és éttermek kirakataiban. A Néprajzi Múzeumban a legrégebbi és  az elmúlt évtizedek legérdekesebb és legszebb alkotásait tekinthetjük meg.

A krakkói betlehem hagyománya 2018-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára.




fotók: Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma